Aromák

Aromák

“Ebben a borban felfedezhetőek a primer és szekunder aromák melyek különleges ízvilágot kölcsönöznek a bornak” – aha igen és pontosan mit is jelent ez?

Az aki elmegy egy borkóstolóra nem valószínű, hogy az ehhez hasonló kifejezéseket akarja hallani, mert nem érti mit jelentenek.

Ùgy gondoltam azokat akiket érdekelnek a borok világa, hasznosnak találják majd ezt a cikket az aromákról. Nem utolsó sorban választ adhatnak azokra a kérdésekre is, hogy miért mondják a borszakértők, sommelierek azt, hogy egy adott bornak ilyen és ilyen illata, íze van.

3 fontos aromát különböztetünk meg a borban. Ezek a:

Leegyszerűsítve:

Primeraromák

Elsődleges aromáknak nevezzük azokat amelyek valamelyik szőlőfajtára jellemzőek, tehát a szőlőfajta tipikus jellegét tükrözik.

Valójában igen nehéz egy-egy szőlőfajtát jellemezni, de minden fajtánál igen is szerepet játszanak azok a tényezők is, hogy hol és milyen körülmények között termesztették.

Például a fajtajelleget is ez alapján tudjuk meghatározni.

Most egy egyszerű szőlőfajtát vennék elő ez pedig a sokak által ismert Sauvignon Blanc. Ez egy francia fajta és ha az ember beleszagol egy pohár Sauvignon Blancba akkor az első amit felfedezz az a – grapefruit, egres – nagyon kellemes visszafogott illat és íz aromái.

De ugyanakkor egy új-zélandon termesztett Sauvignon Blancé-ban más illat aromák is érezhetőek,- mint a frissen vágott fű vagy a zöldpaprika.

Tehát az aroma nem csak a szőlőfajtáról árulkodik hanem az eredetéről is.

Szekunderaromák

A másodlagos aromák azok amelyek az erjedés során vagy röviddel utána keletkeznek. Jó példával szolgálhat erre a hidegen irányítottan erjesztett fehérborok.

Nagyon jellegzetesen cukorka bonbon illatuk van de egyesek banánhoz társítják. A malolaktikus erjedés során keletkeznek még pl: vajra emlékeztető aromák is.

Az erjedés során nemcsak kellemes illatú aromák keletkezhetnek, hanem mellékízek is, pl. ecet vagy tojás illata.

Tercieraromák

Az aromák utolsó szakaszában – tehát a (tercieraromák) harmadlagos aromák a borok fejlődése, érlelése során jön létre.

A legjobb példa erre a borok tárolása, miután az erjedést követően tölgyfahordókban érlelik tovább a borokat, esetlegesen barrique-ban. A fafajtától és a pirítás intenzitásától (könnyű, közepes, közepes +, nehéz), valamint a tárolás hosszától függően – vanília-, karamell-, füst- vagy csokoládéaromák jelennek meg.

De a hosszú idejű tárolás alkalmával negatív szagok is jelentkeznek, például – kompót, föld vagy a pince illata, amikor a borok oxidálódása során keletkezett harmadlagos aromák is ide sorolhatóak.

Pár példa

  1. Olaszrizling

Egy Olaszrizlingnél főleg, ha hordóban is volt érlelve érezhetünk füszerességet, barackra, almára elékeztető aromákat.

2. Furmint

A Furmint Tokaj Hegyalja elsö számú szőlőfajtája és egyben a legfontosabb is. Ennél a fajtánál jellegzetes aroma a birs, hársfavirág, érettebb Furmintnál mézes, aszaltgyümölcsös. Bár az aszaltszilva, aszalbarack aromák inkább az Aszú borra jellemzőek.

Mind attól függ, hogy hol termesztették, hogyan folyt az erjesztés (irányított, spontán) miként érlelék hol érlelték és tárolták. Ezek mind befolyásoló tényezők.

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találtad akkor oszd meg és kövess Instagramon, Youtube-on is.

Leave a Reply