Egyik nagy álmom vált azzal valóra, hogy végre eljutottam a Nagy-Somlói borvidékre. Régóta terveztem ezt az utazást és már alig vártam, hogy beleáshassam magam ebbe borvidékbe. Bár nem sikerült mindent töviről hegyére megnéznem, de egy kis ízelítőt azért kaptam. Erről írok most ebben a cikkben.

A röviden csak Somlónak emlegetett borvidék hivatalosan a Nagy-Somlói névre hallgat, A Bakony és a Kisalföld találkozásánál alig - 1142 hektárnyi területével, ebből termelés alatt van 600 hektár, - ez a legkisebb borvidékünk, de a legnagyobb múlttal rendelkező is egyben. A Balatontól északra fekvő hegy a Somló hegy amely kicsit elkülönül a másik kettőtől Ság-hegy és a Kis-Somlyó hegytől.



Egy kis történelem..

Nem léphetek tovább anélkül, hogy egy kis történelmi hátteret ne említenék meg, hiszen itt már a római birodalom idején is zajlott a szőlőtermesztés. I. Szent István király által alakult meg Tornán a Benedek Rendi Apácazárda, amihez szőlőterület is tartozott. Az itt termő szőlőültetvények annyira híresek és értékesek voltak, hogy a 14. században törvény szabályozta azt, hogy a szőlősgazda csak és kizárólag családtagjának adhatta tovább a területet és szigorú szabályozások vonatkoztak a szüret időpontjára is.

Nagy fordulópont következett be a 17. század elejétől a 18. század közepéig hiszen nagy pereskedések folytak a vásárhelyi szőlőbirtokosok és az apácák között. 

Az apácák bővíteni szerették volna területeiket ami viszont felháborította az ottani gazdákat.

Az 1870-es években a szigorú szabályozásoknak köszönhetően a Somlói borvidék és a  bortermelés is virágzott, de aztán jött a filoxéra. 

A filoxéra vész után sokan arra kényszerültek, hogy feladják álmaikat bérmunkásnak mentek és sokan saját szőlőjüket is kivágatták. Majd a II. világháború következtében mindent államosítottak szinte és a minőségi termelést felváltotta a mennyiségi borkészítés.

1987-ben a rendszerváltást megelőzően még születettek új törvények melyek pont a régi hegytörvényhez próbáltak vissza nyúlni és azóta a szabályozásokkal és más törvényekkel próbálják visszaterelni a somlói bortermelés és szőlőtermesztést a régi kerékvágásba.


Borvidék borai



A borvidéken jellemzően fehér borok készülnek,- így ez most nagyon egysíkúnak hangzik, de valójában igazán egyedülálló nagy ásványossággal bíró borok készülnek.

A borok ízében és illatában is hordozzák a minerális jelleget kis gyümölcsösséggel egybefonódva. Ez inkább a talajból ered ugyanis a sok millió éves vulkanikus aktivitás miatt a bazalt nagy szerepet tölt be a vidéken.

Somló leggyakoribb szőlőfajtái: Juhfark, Furmint, Hárslevelű, Olaszrizling, Tramini, de most már fellelhetőek egyéb fajták is, mint a Sauvignon blanc és a Syrah. 

Ha Somló akkor Juhfark?

Èrdekes módon Somlót inkább a Juhfarkkal azonosítják valószínüleg azért mert sokan hiszik, hogy abból van több a borvidéken, pedig nem. A legtöbb területtel az Olaszrizling rendelkezik utána jön a Juhfark majd a Furmint.

A juhfark a szőlőfürt alakjáról kapta a nevét, egy borleíró szaknyelv szerint hosszúkásan hengeres, tömött, a vége pedig visszahajlik, mint a juh farka. Bár a filoxéra vész előtt hazánk több borvidékén is elterjedt volt, mára kizárólag Somlóhoz kötik.

A 2008-as évjárattól  kezdödöen készítenek védett eredetű somlói bort a helyiek. 


Két napom a Somlói borvidéken


Ami igazából csak másfél nap volt, de így is kaptam egy kis ízelítőt. Somlószőlősön az 5 ház borbirtok-on szálltam meg amely gyönyörű panorámát biztosított. A nevéből adódóan 5 vendégházból áll, melyek régen présházak voltak. A stílusosan berendezett vendégházak természetesen a borvidék fő fajtáiról kapták a neveiket. Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Olaszrizling és egy kivétellel a Somlai. 


2019-től Weingartner Olivér a borász a birtokon aki akár csak én is, igencsak kísérletező személyiség. Több még piacra nem dobott tételét is kóstoltam amelyek össze sem hasonlíthatóak az előző évjáratokkal. A Juh-héj! névre keresztelt bora onnan kapta nevét, hogy héjon volt erjesztve.

 

Ezt a technológiát jellemzően vörös boroknál alkalmazzuk, lényege, hogy a szőlőt préselés előtt héjon erjesztjük, hogy a bogyóhéjból kioldódjanak a szín és aroma anyagok, így még intenzívebb aromák keletkeznek és a bor színe is narancsos árnyalatú lesz...innen is jön a Narancsbor elnevezés.



Ezen kívül megkóstolhattam a Pino noir Siller borát is mely különleges piros gyümölcsös íz jegyeket produkált.

A birtok borai közül nekem abszolút kedvenc volt a Hárslevelü habzóbor illetve a 2019-es száraz Juhfark.

Borkóstoló előtt persze nem árt egy kis mozgás sem, így felmentem a Somlói várhoz, sajnos a kilátót már nem sikerült bevenni, de legközelebb ki nem hagynám. 

Másnap kutyafuttában még tettem egy kört a hegy körül megnéztem a bazalt sziklákat melyet a vulkanikus aktivitás során a láva alakított ki. Majd tettem egy kört a Kreinbacher birtokon és a sok kis birtokon keresztül kasul. 


Ha felkeltette az érdeklődéseteket Somló akkor ajánlom mindenkinek. Nekem olyan volt, mintha nem is Magyarországon lennék. A kis birtokok körül mindenhol szölöhegyek tornyosulnak, rendezett szép utak mindenhol. 

Szállásért pedig keressétek az 5 ház borbirtokot!



About the Author

doraevah


Dóra vagyok tállyai borász, szerző, utazó, nyughatatlan lélek aki mindig keresi a kihívásokat és akinek tanulásból áll az élete minden nap :)

{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}

Még többet olvasnál?

Legutóbbi bejegyzések 

>
%d bloggers like this: