Miért Nincs Munkaerő, és Hogyan Oldhatjuk Meg?
Sok helyen tapasztaltam, hogy az emberek folyamatosan panaszkodnak a munkaerőhiányra, arra, hogy nem találják a megfelelő embert az adott pozícióra, vagy hogy a munkavállalók félvállról veszik a lehetőségeket, amelyeket az élet kínál nekik. Régóta foglalkoztat a szervezetpszichológia és a munkapszichológia, különösen a munkaerő hozzáállása és attitűdje a munkához. Az utóbbi időben egyre inkább azon gondolkodom, hogyan lehetne ezen változtatni.
Vigyázat!!! Vélemény írásom következik.
A szervezetpszichológiai és munkapszichológiai képzések többségét jellemzően közép- és felsővezetők, illetve pályakezdő, de már vezetői szerepben lévő szakemberek számára tartják, mintha csak nekik lenne fontos a munkavállalók és a munkáltatók mentális egészsége. Pedig mindannyiunk számára lényeges, hogy akkor is fejlődjünk és tanuljunk, ha az adott munkahely nem feltétlenül álmaink állása. Hiszen a mentális egészségünk szorosan összefügg azzal, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, másokhoz és a munkánkhoz.
Tudás és tudatosság a munkaerőpiacon
Úgy gondolom, hogy nem a munkaerő hiányzik, hanem a megfelelő tudás és tudatosság ahhoz, hogy elkötelezett és motivált munkavállalókat „alakítsunk ki”. Az átállás, a tudatosság és az edukáció kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Rengeteg pozitív változást lehetne elérni pusztán azzal, ha a munkavállalókat oktatnánk és felvilágosítanánk arról, milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak a különböző munkahelyi döntéseik.
Mindenkinek van lehetősége a változásra. Sokan azonban úgy nőnek fel, hogy azt a hitrendszert öröklik, miszerint egyetlen dologra hivatottak. Ha például valaki generációkon keresztül ugyanabban a szakmában dolgozott, nehezen tudja elképzelni, hogy más utat is választhatna. Gyakran már gyermekkorban kialakulnak ezek a gátak: egyetlen negatív megjegyzés egy szülőtől vagy tanártól elég ahhoz, hogy valaki elhiggye, nem képes megvalósítani az álmait. Ez az önkorlátozó hitrendszer megakadályozza, hogy sokan elinduljanak egy új úton, legyen szó továbbtanulásról vagy saját vállalkozás indításáról.
A munkához való hozzáállás változása
Régen az emberek szerettek alkotni, és a munkára nem puszta kötelességként tekintettek, hanem egyfajta lehetőségként a fennmaradásra. A munkájukat eszközként látták, amellyel nemcsak önmagukat, hanem családjukat és közösségüket is szolgálták. Tisztelték a környezetüket és értették a természet ciklusait, így tudtak időben és hatékonyan beavatkozni a folyamatokba.
Ma azonban sokan ellustultak, és kívülről várják a megoldást a problémáikra. Nem értik, miért kellene energiát és erőfeszítést befektetniük valamibe, ami – érzésük szerint – nem szolgálja közvetlenül az érdekeiket. Eközben látják, hogy mások látszólag kisebb erőfeszítéssel is sikereket érnek el, ami tovább csökkenti a motivációjukat.
A munkapszichológia szerepe
Áttekintés
A munkapszichológia a dolgozók munkakörnyezetében lejátszódó pszichológiai folyamatokat vizsgálja, és célja a hatékony munkavégzés elősegítése. Az eredményeit nemcsak a munkahelyeken, hanem az oktatásban és képzések során is felhasználják.
A munkapszichológia kiemelt területei:
- Alkalmasság és kiválasztás
A megfelelő személy kiválasztása egy adott munkakörre kulcsfontosságú. A HR szakemberek gyakran alkalmaznak pszichológiai teszteket és módszereket a legalkalmasabb jelöltek megtalálására. - Motiváció és teljesítmény
A motiváció alapvető szerepet játszik a hatékony munkavégzésben. Egy jól motivált munkavállaló magasabb teljesítményt nyújt, míg motiváció nélkül a munka minősége és hatékonysága is csökken. - Pályaválasztás és karrierváltás
A munkapszichológia nemcsak a pályaválasztásban, hanem a karrierváltásban és a munkanélküliségből való visszatérésben is segíthet. - A képzés és továbbképzés hatékonysága
A munkavállalók folyamatos képzése és fejlesztése az egyik legjobb befektetés egy cég számára. Azonban a képzés csak akkor hoz valódi eredményt, ha a dolgozók megfelelő motivációval és elkötelezettséggel vesznek részt benne.
Példa a hatékony munkavégzésre
Vegyük például a mezőgazdasági munkát, mondjuk a sorközi kaszálást. Nyílván lehet másféle munka is. Tapasztalataim szerint azok, akik beosztják az idejüket, teljes figyelmüket a feladatra fordítják, és nem hagyják, hogy zavaró tényezők, például állandó szünetek eltereljék őket, sokkal hatékonyabbak és gyorsabban végeznek a munkával. Ezzel szemben azok, akik folyamatosan megszakítják a tevékenységüket, kevésbé hatékonyak, és a nap végére fáradtabbnak érzik magukat, holott kevesebb tényleges munkát végeztek el. Ugyanakkor tény, hogy a szőlészetben-borászatban végzett fizikai munka néha kimerítő, sőt néhol monoton, ez kiégéshez vezethet.
Motiváció és Csapatmunka
Egy borászat vagy egy kisebb gazdaság is, tarthat heti csapatmeetingeket, sőt akár napit is, ahol beosztják egymás között az aznapi feladatokat, a nap végén pedig mindenki elmondhatja a kihívásait és sikereit. Ez növeli az elkötelezettséget és segíti a közös célok elérését.
Folyamatos Fejlődés és Tanulás
Véleményem szerint a folyamatos továbbképzés, a munkavállalók tájékoztatása, valamint a feladataik megértéséhez szükséges alaptudás elengedhetetlen. Gyakran tapasztalom, hogy a munkáltatók elvárják a dolgozóktól, hogy például tudjanak metszeni vagy felismerjék az egyes fejlődési fázisokat, anélkül hogy megfelelő képzést biztosítanának számukra. Ha nem magyarázzuk el a munkafolyamatokat, és mindenkit csak hagyunk saját belátása szerint dolgozni, akkor nem lehetünk hatékonyak.
Ez talán evidensnek tűnhet, de kisebb gazdaságokban – ahol a munkaerő csupán néhány ember között oszlik meg, és sokszor nincs megfelelő végzettség vagy tapasztalat – a betanulás elengedhetetlen. A megfelelő oktatás és útmutatás nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a munkavégzés minőségét is jelentősen javítja.
Munkaerő Hatékony Beosztása
A szőlőültetvényen rotációs munkarendet is alkalmazhatunk, így a csapat tagjai folyamatosan dolgozhatnak különböző területeken, például hajtásválogatásban, gépi munkákban vagy permetezésben. Ez növeli a termelékenységet és csökkenti a kiégés kockázatát.
Emellett hasznos lehet, ha a nap végén rövid megbeszélést tartunk, ahol átbeszéljük az esetleges hibákat és azt, hogy mit lehetne legközelebb jobban csinálni. A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen a tiszta, érthető kommunikáció és a tiszteletteljes légkör.
Fenntarthatóság és Hulladékcsökkentés
Példa: Egy borászat gravitációs borászkodási technológiát használ, így kevesebb szivattyúzásra van szükség, ami kíméli a mustot és a bort, valamint csökkenti az energiafelhasználást. Az ültetvényen pedig a metszési nyesedéket mulcsként használják, ezzel csökkentve a talaj párolgását és a műtrágyaszükségletet.
A megfelelő motiváció szerepe
A motiváció hiánya komoly problémát jelenthet egy munkahelyen vagy egy képzés során. A megfelelő motiváció nélkül delegált munkavállalók akadályozhatják nemcsak a saját fejlődésüket, hanem a csapatmunkát is. Az oktatók és vezetők feladata, hogy megtalálják azt a belső vagy külső motívumot, amely ösztönözheti a dolgozókat, és segíthet számukra értelmet adni a munkájuknak.
Összegzésként elmondanám, hogy a munkamorál és a munkába vetett hit nemcsak a munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása, hanem egyben lehetőség is arra, hogy a szervezetek és vezetők aktív szerepet vállaljanak a dolgozók mentális egészségének és elköteleződésének fejlesztésében. Márpedig ebben igen nagy hiányosságok vannak. Az edukáció, a megfelelő motiváció, a munkához való tudatos hozzáállás, hosszú távon nemcsak az egyének, hanem a társadalom egészének fejlődését is elősegítheti. Fontos felmérni a munkavállalók pszichés állapotát is, mert a családi problámák, vagy egy szerelmi szakítás, betegség is, befolyásoló tényezője lehet a munkavégzésünk hatékonyságának.
Ne féljünk soha felszólalni és jelezni, mert az elsődleges a saját magunk egészsége.
Most tudom sokan mit gondolnak és már előre kifogásokkal élnek, hogy ez már pedig mint szép és jó, de nem sok valóságalapja van. De van, csak nem kifogásokat kell keresni, hanem csinálni és változtatni!
Könyvek, források:
Work Psychology: Understanding Human Behaviour in the Workplace