Ott állsz egy szupermarketben és bámulod az előtted álló, hosszú boros polcokat, és fogalmad sincs, mit vegyél le róla: ismerős ez a szituáció, igaz? 
Elárulok egy titkot: néha még én is hosszas perceket töltök egy-egy polc előtt, mielőtt meghoznám a döntésemet, de van rá megoldás. 

Ez a cikk nem arról szól, hogyan kóstolj “helyesen” bort, vagy kioktasson a helyes borfogyasztási szokásokról. Arról szól, hogy soha többé ne állj tanácstalanul egy boros polc előtt, étteremben vagy vendégségben. Három szabály, egy cheat sheet, és egy tokaji borász aki végre kimondja amit mindenki gondol.

Először is: miért érzed magad bizonytalannak?

Mert a boros világ évtizedeken át mindent megtett azért, hogy bonyolultnak és megfoghatatlannak tűnjön ez a világ. Komoly, fintorgó arcok, latin kifejezések, pontszámok és presztízs. Mintha a bor élvezete egy vizsga lenne amire nem készültél fel rendesen.

Nem az. A bor egy élvezeti termék, amit azért fogyasztunk, mert jól akarjuk magunkat érezni, szeretjük az ízét, jó megpörgetni a pohárban és hosszasan beszélgetni a világ nagy dolgairól a barátnőinkkel.  Olyan bort válassz ami jó — és ha nem tudod mi az a “jó”, most megmutatom hogyan találd meg.

Az 5 leggyakoribb Szituáció — és mi a megoldás rá

„Mit vásároljak, hogy ne égjek be ne legyen gagyi és ne legyen drága sem”

A megoldás

Kerüld a szupermarketek alsó polcait, a LaFiesta és társait és a túl díszített üvegeket egyaránt , mert mindkettő azt üzeni, hogy nem gondolkodtál a választáson és csak túl akartál esni rajta. Válassz egy borvidéket amit ismersz (Tokaj, Eger, Villány vagy a Balaton környéke) és azon belül egy ismeretlen pincészetet. Miért? Mert az ismeretlen pincészet azt sugallja, hogy tudatos döntés volt, nem pedig véletlen. Ha könnyed irányba szeretnél elmenni, mert tudod, hogy az illető akinek viszed szereti a gyümölcsös, könnyű jól iható borokat, akkor válassz: Sauvignon Blanc-ot, esetleg Irsai Olivért vagy ha vörös akkor Pinot Noir-t. 

Ha szereted a tokaji borokat akkor egy tállyai száraz furmint, egy félszáraz Hárslevelű esetleg egy édes sárga muskotály jó választás. Ezeket kis pincészeteknél 2000 – 5000 Ft-ig be lehet szerezni. 

Dévabor tipp: ha fehérbort viszel, a Furmint mindig biztonságos jó választás — könnyű, friss, sokoldalú. Ha vörösbor, akkor Kadarka, Kékfrankos vagy egy testes vörös .Ha édeset keresnek, sárgamuskotály.

2. helyzet: Éttermi helyzet ahol az itallapon megannyi bort látsz, mégsem tudod mit válassz 

 “Segítség. Mindenki rám néz. Nem tudom mi a különbség a két furmint között és 4000 forint különbség nem kevés.”

 

A megoldás

Ha egy elegánsabb étterembe mész, ahol van sommelier is, vagy egy képzett felszolgáló, akkor mondd ki ezt a mondatot: “Melyiket ajánlja az ételünkhöz?” Pontosan ezt várja a sommelier, ezért van ott. Ha félsz hogy drágát ajánl, add meg a keretet: “Valami 5-10 ezer forint körülit keresünk.” Ez nem szégyen — ez kommunikáció. A sommelier végzi a dolgát te nyugodt maradsz, mindenki nyer. A tévhit, hogy a sommelier mindig a legdrágább bort ajánlja, nem feltétlenül igaz. Az ő érdeme is, hogy a lehető legjobb szolgáltatást és élményt nyújtsa, de igaz ez, bármely étteremre. Vagyis nem mindegyikre – a sarki gyrososra nem. 

3. helyzet: Otthon főzől és nem tudod melyik bort válaszd az ételhez esetleg főzéshez

“Csirkét sütöttem. Van egy fehér és egy vörösborom. Mit tegyek?

A megoldás

Az egyetlen szabály amit tényleg érdemes megjegyezni: az étel súlyát kövesd. Könnyű étel — könnyű bor. Nehéz étel — testesebb bor. Sült csirke valamilyen fehér szósszal: furmint vagy olaszrizling. Csirkepaprikás: könnyű vörös, pl. pinot noir, kékfrankos, esetleg grillezett csirke erős fűszerekkel: akár egy félédes vagy lehet édes sárgamuskotály. A fehér/vörös szabály már rég nem aranyszabály — inkább az ízek intenzitása számít és a hangulatod. Ha fehéret szeretnél fogyasztani, akkor tedd azt, ha rozét, akkor azt, ami jól esik. 🙂

4. helyzet: egy Borkóstolón vagy és mindenki olyan “okos” dolgokat mond

“mindenki ‘elegáns tannint’ és ‘ásványosságot’ emleget. Én csak annyit érzek hogy finom.”

A megoldás

Az hogy finom és ízlik — ez a helyes válasz. Komolyan. A borleírások nagy része önbeteljesítő jóslat: ha valaki azt mondja „grapefruit, barack, vanilia vagy fehér virág”, hirtelen te is érezni fogod, mert az agyunk erre van beprogramozva. Ha csak elképzeled, hogy felvágsz egy citromot és beleharapsz, azonnal érezni fogod az ízét, összehúzod a szád is, pedig csak elképzelted. Vicces nem igaz? Az agyad reagál arra, amit érzel, de nem tesz különbséget a között, hogy mi valós vagy mi nem. 

Koncentrálj arra ami tényleg átjön: édes vagy száraz? Nehéz vagy könnyű? Hosszan marad a szájban vagy gyorsan elmúlik az érzet? Ez a három szempont elég minden más opcionális. Kóstolófüzetemet, amit kifejezetten erre terveztem, pont ilyen célt szolgál.

5. helyzet: Online szeretnél rendelni de nem tudod mi a különbség

„Három furmint áll előttem, 1.000 és 8.000 forint között. Mi indokolja az árkülönbséget?”

A megoldás

Az ár általában három dolgot tükröz: a hozam alacsonyabb voltát (kevesebb szőlőből kevesebb bor készült, így drágább), az érlelési időt (hordóban töltött hónapok), esetleg valamilyen speciálisabb eljárás: pl: héjon erjesztés amforában vagy sur lie alkalmazása. A pincészet mérete is befolyásolja (kis butik borászat vs nagyüzem). Minél nagyobb mennyiségben tud egy borászat termelni, annál olcsóbb is lesz a termék. A drágább nem mindig jobb, csak más. Egy 4 hektáros tállyai pincészet 5.000 forintos Furmintja mögött ott van a borász keze, a saját elképzelése, hite, a talaj adottságai és az, hogy nem csinál 50.000 palackot belőle. Ez más mint a 1.000 forintos variáció nem feltétlenül jobb, de határozottan személyesebb.

Remélem tudtam segíteni és átlátni a helyzetet. Ha bármilyen kérdésed lenne, akkor ne habozz, írj! 

Instagram: @dora_devabor

Email: info@devabor.com