Biodinamikus gazdálkodás
A biodinamikus gazdálkodás az ökológiai gazdálkodás egyik előfutára, amelyet Rudolf Steiner (1924) alapozott meg. A biodinamikus gazdálkodás egy fokozattal összetettebb filozófia, amely nemcsak mezőgazdasági módszer, hanem egy sajátos szemléletmódot is tükröz. Az ökológiai gazdálkodással szemben elsősorban szellemi és spirituális alapokra épül, ugyanakkor egy rendkívül tudatos, megfigyeléseken és tapasztalati adatokon alapuló művelési mód. Bevallom régóta érdeklődöm a téma után, olyannyira, hogy jövő évben lehetőségem nyílik a gyakorlatba is áthelyeznem az eddig tanultakat, de erről majd jövőre.
A biodinamikus gazdálkodás megértéséhez fontos volt számomra, hogy közvetlen tapasztalatokat is szerezzek. Ezért több olyan pincészetet is megkerestem, amelyek ezt a módszert alkalmazzák. Sajnos a megkeresettek közül csak egytől kaptam választ, így az ő gondolatmenetét építettem be.
Gernot Heinrich
Gernot Heinrich, Weingut Heinrich GmbH, aki Ausztriában már több mint húsz éve folytat biodinamikus szőlőművelést, betekintést adott abba, hogyan látja és éli meg ezt a világot. Számára a biodinamikus gazdálkodás nemcsak a szőlőtőkék ápolását jelenti, hanem egy élő rendszer működtetését, amelyben a természet ritmusaihoz való igazodás, a talajélet tisztelete és a kozmikus erőkkel való összhang egyaránt meghatározó szerepet játszik. Számára különösen fontos a szellemi háttér: “a tudatosság központi eleme a biodinamikának, amely átsugárzik a növényekre, állatokra és minden más élőlényre – nem utolsósorban a preparátumok elkészítése, keverése és kijuttatása során.”
Hogyan és milyen Biodinamikus preparátumokat használnak?
Gernot Heinrich: “Két mezőgazdasági permetező preparátumot, a Hornmist-et (501) és a Hornkiesel-t (500), valamint a Fladenpräparat 500 P-t, és természetesen az összes komposztpreparátumot alkalmazzuk. Ilyen a Cickafark (502), Kamilla (503), Csalán (504), Tölgyfakéreg (505), Pitypang (506), Valeriána (507), Mezei zsurló (508)
A preparátumok előállításában és alkalmazásában Vincent Masson ajánlásait követik. A különböző preparátumok alkalmazása mellett úgynevezett vetési naptárat is használnak, melyben figyelembe veszik a holdfázisait, ugyanakkor a mindenkori időjárási körülmények is meghatározóak.
Talaj- és növényegészség
Gernot Heinrichet arról is kérdeztem, hogy mióta a biodinamikus módszereket alkalmazzák, milyen hatásokat figyeltek meg a talajéletben és a növények egészségében. Állítása szerint a talajélet érezhetően megnövekedett, a humusztartalom és ezzel együtt a vízmegtartó képessége is javult. A növények kiegyensúlyozottabbak lettek és ellenállóbbak a gombás megbetegedésekkel szemben. A gyökérzet mélyebb, a talajszerkezet sokat javult, ami különösen a meredek domboldalakon csökkentette az eróziót.
Csalán preparátum
Komposzt és szerves taljajavító módszerek alkalmazása
“Saját komposztot készítünk tehén- és juhtrágyából, szénából és szalmából, a pincéből származó organikus maradványokból (élesztőüledék, préselési maradék), nád, aprított fadarabok és zöldnövények (here, lucerna, baltacim) felhasználásával.” A komposztokat szabadtéren, prizmákban érlelik és évente kb. kétszer átforgatják, ennek ideje 1,5–2 év.
Fontos talajjavító módszerek közé tartozik még a folyamatos takarónövényesítés, amelyet lehetőleg minél többféle növényből állítanak össze.
Gazdasági és társadalmi szempontok
A biodinamikus gazdálkodás mindig jóval több kézimunkát igényel “ az ember válik az alapjává a folyamatnak” A nagyobb munkaerőigény egyben a legjelentősebb költségtényező is ugyanakkor a minőség kulcsa is. A pincészetnél a profitszerzés nem elsődleges cél, viszont a felelősséget vállanak minden ott dolgozó iránt.
Hogyan hat a biodinamikus mezőgazdaság a környezetre más termesztési módokhoz képest
Gernot Heinrich – “A biodinamika eleve regeneratív megközelítést jelent, tehát a cél a zárt körforgás, minimális külső inputtal. A humusztartalom és ezáltal a szénmegkötés növelése kulcsfontosságú felismerés, ami minden más elemre is kiegyensúlyozó, összekötő hatással van. Ez a világ jobbá tételének egyik lehetséges módja.”
Klímaváltozás és annak hatásai
A klímaváltozás ahogyan sok más országban és borvidéken, nálunk is egyre nagyobb kihívást jelent, és ez alól az ökológiai, biodinamikus vagy permakulturális mezőgazdasági rendszerek sem kivételek. A szüret érezhetően korábbra tolódik, sok helyen már augusztusban megkezdődik. Bármilyen művelési módot is alkalmazunk, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a zöldmunkára. A lombozat kezelése, árnyékolása a túlzott napsütés, napégés és jégkárok elleni védelem érdekében kulcsfontosságúvá vált.
Egy másik megoldás lehet a rezisztens, ellenállóbb szőlőfajták és klónok telepítése. Emellett a szőlőterületek állapota és kitettsége is meghatározó tényező.
Sokan ezért inkább hűvösebb, északi vagy északkeleti tájolású területeken telepítenek új ültetvényeket, amelyeket fák és bokrok segítségével árnyékolnak, ezzel is mérsékelve a hőstresszt.
Rengeteg minden van még amiről érdemes lenne beszélni és én is azon leszek, hogy minél több információt megtudjak osztani.
Még egy lényeges és fontos téma van hátra, a Permakultúra.
